HTML

rubber soul

Gondolatok a monitor előtt. A mély magány pillanatai ezek, ha se sör, se pizza, se posztó. eeeeh.

Friss topikok

Linkblog

még asszongyák...

2008.11.05. 23:01 :: anonymphalanx

Hello.

Azt mondják, hogy a boldog emberek képesek megszűrni a napi adag tapasztalatok közül a negatívakat, és akaratlanul a jó dolgokra koncentrálnak. Ezért képesek arra, hogy..  eeh szerintem értitek. Én is ilyen szeretnék lenni. Már szinte látom is magam. A sikeres én. Vagy legalábbis a boldog én. Mindig csak mosolyog, még sincs rajta muszájkabát. Indul a munkába, a friss levegőt magába szívja, és nem egy izmos káromkodással nyugtázza, hogy az egyébként is elég rozzant gépjárművének egyik kereke teljesen lapos. Nem törődik vele, hogy a főnök tegnap a lelkére kötötte, hogy a mai reggelen mindenki díszmagyarban vigyorogjon a vezérigazgatói látogatás alkalmából, s még a portás is -szegény Pista bácsi- is öltönyben kell hogy beengedjen mindenkit a céghez. Neki még a bajszát is meg kell fésülnie. Nekem csak kereket kell cserélnem. Biztos nem fogok késni. Mily szerencsés is vagyok én, ily boldogan. Lenn is van a kerék. Jaj a pótkerék is lapos. Hehehe. Helló szomszéd. Áááá.. nem kell pumpa. Na ennyi elég, ébresztő. A szomszéd egy f.sz. A múltkor is kritizálta a parkolási technikámat. Pedig jól tolatok. Még radar se kell. Az a futónövény meg okádék kinézetű volt. Még hálás is lehet nekem. Akkor inkább maradok sikertelen helyben, vagy elköltözöm, s ott leszek sikeres. Mondjuk, ha már itt tartunk, akkor a szomszéd is elköltözhetne. Nekem milyen nehéz lenne így eladni a lakást, ha látnák, ki a szomszédom. Ő viszont, fordított esetben, még többet is kaphatna érte. Még azt is el tudom képzelni, hogy segítek neki ilyen módon, persze némi részesedésért. Legalább tudnék akkor új pótkereket venni.

A tény, hogy még mindig munkanélküli vagyok. Ezt nem fogom ismételgetni gyakran, mert nem tesz jót a pschyhémnek. Ezt meg olvastam valahol. Most, hogy így ráérek, elkezdtem olvasni. Hosszú hetek után ismét a kezembe akadt Sienkiewicz Quo Vadis-a. A vége előtt húsz oldallal lefagytam, viszonylag tuti szitu, a szerelmespár messze nyugiban, egyedül csak az "arbiter elegantiae" körül gyűlnek a fellegek. De remélem, jól megkapja majd a rőt majom. Megyek is, hátha odaérek a végére. ciao

Szólj hozzá!

Címkék: szomszéd quo vadis

A bejegyzés trackback címe:

https://nyugivan.blog.hu/api/trackback/id/tr66753107

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása